3.Rész

Sziasztok Drágák!:3
Bocsánat, hogy ilyen későn hoztam a részt, de gondoltam várok még egy kicsit a kommentekre.:)
Meg tanulnom is kellett, stb...viszont vigasztaljon az benneteket, hogy a 10.részig előre meg van írva a történet, és ha időm is engedi, kétnaponta rakom fel a folytatást:)))
Pussz xx

Iszonyú fejfájásra ébredtem, először azt sem tudtam hol vagyok.Vagy hogy egyáltalán ki...Óvatosan, nyöszörögve könyököltem fel, és körbenéztem a szobámban.Valami rémlett...Kint voltunk, ez biztos.Aztán Louis kihozta a hülye piáit, és "ünnepelt".És innentől homály az egész.
Kikeltem az ágyból, és minden mindegy alapon felálltam.A hirtelen mozdulattól kissé megszédültem, de nem álltam meg és mentem tovább.Nem tudtam, hogy a többiek fent vannak-e, ezért amilyen halkan csak tudtam, olyan halkan csuktam be magam mögött a szobám ajtaját.Mikor már éppen a lépcsőn mentem volna lefelé, nyikorgást hallottam.Ijedten kaptam fel a fejem, de megnyugodtam amikor megláttam a göndör fürtöket.
-Szétrobban a fejem.-jelentettem ki, olyan "jóreggelt" gyanánt.
-Nekem is.
Így már ketten mentünk lefelé.A lépcső alján mindkettőnk orrát megcsapta a kávé illata, így csodálkozva néztünk össze.Ezek szerint valaki már fent van...
-Jó reggelt.-vett észre minket Liam, aki a pult mögött állt.
-Hát te?-meredtem rá.Nem látszott rajta a tegnapi "kis" piálás, inkább csak egy nagyon kicsit fáradtnak tűnt.Bezzeg rajtunk...
-Korán keltem.-vont vállat.A következő pillanatban megcsörrent a telefonja, amit egy "Jó reggelt, szerelmem" mondattal kapott fel.Mi van???
-Ez mi volt?!-fordultam Harry felé, aki kábán vette be a fejfájás elleni gyógyszert.
-Liam új csaja.-mondta kicsit furán.
-Mi az, hogy új?Dehát...Nem rég mentek szét Danielle-el.-gondolkoztam erősen.
-Igen, de valami régi barátja ez a nő.Azt hiszem Sophia, vagy mi...-mondta, én meg ledöbbent állapotomban azt is elfelejtettem, hogy belehalok a fejfájásba.
Louis vágtatott le a lépcsőn, az utolsó fokon kishíján orra bukott.Majd másnapos fejjel, de dúdorászva termett mellettünk.
-Mi ez a gyász hangulat?-tekintgetett hol Harry "összeesek a fáradságtól" fejére, hol az én "ledöbbentem, most mi van?" fejemre.
-Szia, Lou.-jött vissza Liam látszólag nagyon-nagyon boldogan.Nem tudom, ki az új csaja, de úgy tűnik Liamnek jót tesz.Bár, olyan hamar mentek szét Danivel...Ha én nem dolgoztam még fel, Liamnek hogy sikerült?
-Furcsák vagytok.-ráncolta össze a szemöldökét Louis, végül vállat vonva vágta le magát mellém, és a gyógyszer felé fordult.Én is kivettem belőle egyet, bevettem egy pohár víz társaságában, majd felálltam.
-Várj Kim..-szólt rám Liam, mire csodálkozva, és várakozóan ültem vissza a helyemre.Nemsokára lejött Niall, és Zayn is.
-Ti együtt aludtatok???-meredt rájuk Louis.Zayn összeráncolt szemöldökkel nézett rá, kb úgy, mint valami fogyatékosra.
-Hülye. Találkoztunk a lépcsőn, azért jöttünk le egyszerre...-törte szét Louis tévhiteit.
-Louis, te beteg vagy.-veregettem meg a vállát nevetve.Liam tapsolt párat, ezzel felhívva magára a figyelmet, majd végre belekezdett.
-Srácok, szeretném ha itthon maradnátok ma, mert be akarok nektek mutatni valakit...
-Mikor?-kérdeztem rosszat sejtve.
-Hát, most elmegyek érte, és félóra alatt vissza is érünk...-magyarázta.
-Kiről van szóóó?-ugrált Niall.Nem bírja, ha nem tudhat valamiről.
-Majd meglátod.-csitította Liam kevés sikerrel.
-De én most akarom meglátni.
-Félóra, vagy kevesebb, ha befogod.
-Oké.-ült le Niall mintha mi sem történt volna.Szinte láttam a glóriát a feje felett.
Liam elment, mi meg furán néztünk egymásra.Egy ideig csendben maradtunk, majd Niall feltette a mindannyiunk fejében megfogalmazódott kérdést.
-Kiért ment?
-Én nem tudom.-tette fel a kezét Louis.
-Ti találkoztatok már az új barátnőjével?-könyököltem az asztalra.3 igencsak meglepett szempár meredt rám.
-Milyen új barátnő???-visított fel Louis.
-Nem tudtad?Nekem Harry mondta...-vetettem sokat sejtő pillantást a göndörre aki eddig csendben ült.Most már mindannyian őt néztük, mire "oké, feladom!" pillantással felrakta a kezét.
-Én is csak hallottam egy telefonbeszélgetésében.Valami Sophia a csaj neve, és olyan nyálasan beszélgetnek mindig, hogy nem nehéz kitalálni mit jelent Liamnek ez a nő...
-Hát akkor, már csak várnunk kell...-állt fel Zayn, gondolom cigizni ment.
-Azért remélem lesz olyan, mint Dani.-szomorodtam el.Louis mellém lépett, és átkarolt.Azt hittem valami olyan mond, amitől megnyugszom, de tévedtem.
-Ezt mi is reméljük.

Elengedtem, vetettem egy utolsó pillantást a bágyadt arcú másnaposokra, majd fel lépdeltem a lépcsőn.Erősen olyan érzésem volt, hogy valaki figyel.A lépcső fordulóban lopva hátranéztem, és egy pillantra kihagyott a szívverésem.Nem láttam senkit, csak Harry-t.Na most vagy ő nézett, de észrevette hogy megfordulok és elkezdett "mű enni", vagy megőrültem.

2.Rész

Felcipeltem hű segítőmmel a fél szekrényemet az ideiglenes szobámba, majd Niall hősies tettét egy csokival jutalmaztam.
-Gracias [köszönöm].-mondta teli szájjal, és kiment, én meg nekikezdtem a kipakolásnak.
Egy kemény óra rendezkedés után fáradtan rogytam le az ágyamra.Az embernek fel sem tűnik, mennyi ruhája van, amíg össze nem kell hajtani őket...
Halk kopogást hallottam, illetve csak sejtettem hogy jól hallottam, mire felültem.
-Gyere.
Louis vigyorogva lépett be a szobámba, majd körbenézett.
-Látom berendezkedtél.
-Szokásom.-nyújtózkodtam.
-Fél óra múlva grillezünk kint a kertben, vegyél fel valami meleget.-Mondta apásan.Louis apás?Wow.
-Nyár van.-vetettem egy pillantást kintre, a lassan lenyugvó napra.
-Ez meg London.-vágott vissza.-Túlságosan megszoktad Los Angeles-t.
-Lehet...-vontam vállat.
-Fél óra!-csukta be maga mögött az ajtómat.Fél óra.Lenéztem a ruháimra.Világos virágmintás famer sort, sima egyszínű fehér toppal.Louisnak igaza volt, ez London, totál kiszámíthatatlan hogy mikor akar ránk szakadni az ég, így előhalásztam a frissen rendbe rakott szekrényemből egy rám elég nagy méretű szürke pulcsit.Igen, Louistól csórtam még tavaly.Alá vettem egy fekete csőfarmert, a fekete Converse-mel, felkötöttem a hajam egy laza copfba, és kész.Mehettem is le.
-Kim! De örülök neked.-jött elém szőke hajú barátnőm, akit már régóta nem láttam, maximum csak a TV-ben.
-Perrie!-ugrottam a nyakába.Visítozva ugráltunk, mint két elmebeteg.
-Le lettem váltva.-pislogott Zayn.
-Nekem mondod?!-vetett mű-haragos pillantást Louis Harry felé.
-Louis, én csak téged szeretlek.-pislogott felé ellenállhatatlanul a göndör.
-Jaj.-küldött felé puszit Lou.Eleanor hangosan felnevetett, majd mielőtt Larry Stylinson egymásnak esne, felállt a kanapéról, és hozzánk sietett.
-Na és?Milyen LA?Van már barátod?Vagy tetszik valaki?-kérdezősködött Perrie, mire El-el összenézve elnevettük magunkat.
-Nagyon jó Los Angeles, bár sokkal másabb Londonnál, meg lehet szokni.Nincs, és nem.-feleltem sorban a kérdéseire.Bár a "neked tetszik valaki" kérdésnél majdnem bevillant egy kép, de gyorsan elhesegettem.Nem, nekem nem tetszik senki.Maradok boldog szingli.Te jó ég, Lilly belém nevelte a feministát.
-Oh, a fenébe!-kaptam a szám elé a kezem.A többiek kérdőn pillantgattak felém, abszolút nem értették mit kiabálok.
-Hm?-húzta fel Harry a szemöldökét, várva a folytatást.
-Ah, elfelejtettem felhívni Lillyt.Kinyír.Megöl.Meghalok.Végem...-sóhajtottam.Miután a srácok rájöttek hogy ez nem is akkora probléma (nem probléma hogy meghalok?ááá, miért is lenne az?) visszafordultak a kitörésem előtti tevékenységeikhez.
-Már úgyis mindegy, ráér holnap...-legyintettem.Lilly tényleg meg fog fojtani telefonon keresztül.
Mindenki kellően elég ruhát kapott magára, majd átvonultunk a hátsó kertbe.Zayn és Liam mentek nyársat forgatni, mi pedig tüzet raktunk, és köré hordtunk pár széket, vagy szék hiányában napozóágyat.Nekem egy napozóágy jutott, azon osztoztam Harryvel, a másikon Louis és Eleanor ült.Liam egy székben foglalt helyet, mellette Niall.Perrie-nek és Zaynnek meg maradt a pokróc.
-Pohááárköszöntőőőő!-jött ki Louis egy üveg Jack Daniels-szel, és hozzá kis feles üvegekkel.Mindenki felkapott egyet a tálcáról, Louis meg kibontotta az alkoholt, és mindannyiunknak egyenlő mennyiséget töltött, magának meg megtartotta a háromszor annyi italt.
-Te ezt nem gondoltad komolyan.-ráncolta össze a homlokát mellettem Harry.Mély hangjától bizsergés futott végig a hátamon, de gyorsan elzavartam az érzést.Mi van velem?
-Végre, egy értelmes ember!-sóhajtotta Liam, de rosszul gondolta.Harry nem azért szólt Louisra, mert soknak tartja az alkohol mennyiséget, hanem mert fájlalta hogy neki kevés van...
-Szóóóval. Kim drágaságos egyetlen húgom!-kezdett bele Louis, de nem állhattam meg szó nélkül.
-Vannak még ikerhúgaid is.-mondtam, mire mindenki elnevette magát.Louis hamar végigcsitította a társaságot, és újra felém fordult.
-Tehát.Kim drágaságos húgom, a sok közül!-javította ki magát, mire ismét röhögőgörcsöt kaptam.
-Örülök, hogy itt vagy.És szerintem ezzel nem csak én vagyok így.-nézett szúrosan Niallre, akiről még mindig azt gondolta hogy rám hajt.-Nagyon remélem, hogy jól fogod magad érezni, mondjuk ha jelen vagyok ez nem nehéz, hiszen alapembere vagyok a társaságnak...
-Louis, a lényeget!-mosolygott Eleanor, félbeszakítva a barátja egoista kitörését.
-Röviden, üdv itthon hugi!-emelte fel a poharát, mire mindenki füttyögni és tapsolni kezdett.Először Louis húzta meg a kis feles poharát, aztán sorban a többiek, és még többért könyörögtek.Kívánni sem tudtam volna jobb társaságot.

1.Rész

Sziasztok!:)
Hamar összejött a prológushoz a komment, így íme, az első rész!:)
Remélem tetszeni fog.Véleményedet hagyd meg komiban!:3 
Rékaa xx




A bőröndjeimet szorongatva álltam a nagy tömeg kellős közepén.Az embereknek elég sietős volt, mindenki rohant, és nem foglalkozott azzal hogy éppen kit lök fel.Én nyugodtan álltam, és vártam.Gondoltam majd akkor elindulok megkeresni Lout, amikor kissé feloszlott a tömeg, hogy legyen esélyem látni is valamit.Kissé félreálltam, mielőtt valami száguldozó vadbarom felrúgna.A fal mellett leraktam a cuccaimat magam mellé, és a kezembe vettem a telefonom.
"Merre vagy?"~küldtem el az üzenetet.Két másodperccel később már kaptam is a választ, csak nem SMS-ben.
-Mögötted.-hallottam meg a magas, éppen ezért különleges hangot, amit annyira szeretek.Megfordulva egyenesen Louis karjaiba vetettem magam, és konkrétan szét ölelgettem.Legalább 5 percig csimpaszkodtam rajta, majd amikor úgy ítéltem meg, hogy nincs levegője, elengedtem.
-Hiányoztál.-váltott át a mosolygós arcom gyötrelmesbe.Együtt nőttünk fel Louisval, persze, hiszen a bátyám.De akkor is...Miután elment az X-faktorba, alig járt haza.Persze mi mindenben támogattuk, hiszen nagy álma volt ez az egész, az összes élőadásra elmentünk vele, és a háttérben sírtunk amikor kimondták, hogy nem folytathatják a versenyt.Louis természetesen nagyon kiakadt, de visszahívták őket, és tádááá.One Direction.Én személy szerint az első pillanattól kezdve megkedveltem az összes fiút, de ők egymással kissé tartózkodóak voltak, és Louis saját bevallása szerint az elején nagyon nem bírta Niallt.Mostanra pedig már az egyik legjobb barátja...Én másfél éve költöztem ki egy barátnőmmel Los Angeles-be, így még kevesebbet láttam.Tavaly nyáron találkoztunk utoljára, de akkor is csak egy hónapot töltöttem velük.Igen, a banda is ott volt.Nem bántam, hiszen mindannyiukat nagyon-nagyon szeretem.Mintha csak ők is a testvéreim lennének...
-Naa.-bökött meg, ezzel felkeltve a gondolkodásomból.-Most már itt vagy, és én is.Teljes a csapat.
Ritka pillanatok egyike, amikor Louis komoly.Korával ellentétben még mindig egy 6 éves gyerekre emlékeztet, aki állandóan elcsórta a csokimat.
Bólintottam, majd felkaptam a bőröndömet, de nem sokáig tarhattam mert Louis elvette.Meglepődve néztem az izmait.Hihetetlen, hogy ez itt a rég nem látott testvérem.
-Annyira várom már, hogy láthassam a többieket...-toporogtam, és beültem az anyósülésre miután a csomagtartóban elhelyeztük a csomagjaimat.
-Három hónapon át minden nap láthatod őket.Én nem is hiányoztam?-görbült le a szája.Színészkedésből kap egy ötöst.Megérdemli.
-Dehogynem!-pusziltam meg az arcát, mire elvigyorodott.Ekkor esett le, kivel is ülök én egy autóban, és csodálkozva fordultam felé.
-Hol vannak a One Direction fangirl-ök?-kérdeztem.Louis egy pillanatra levette a szemét az utról, mondjuk itt majdnem szívrohamot kaptam, ugyanis Louist ismerve ezt neki nem nagyon szabad...
-Bújkáltam.-jelentette ki.
-Áh, Mr.Tomlinson 007-es ügynök?-idéztem vissza gyermekkorunk egyik elég égő eseményét.
-Hé, akkor még igenis menő volt!-durcázott be egy pillanat allatt, de én csak nevettem rajta megállás nélkül.
-Persze...Meg anyu melltartója a fejeden, az is menő volt, mi?-kucogtam.
-Csak 6 éves voltam.-védekezett.
-6 évesen én rajzoltam, nem pedig melltartóval a fejemen futottam fel és le a lakásban.-törölgettem a nevetés hatására kibuggyanó könnyeimet.
-Igen, mert te lány vagy, és azok unalmasok.
-Ha ezt Lilly hallotta volna...-gondoltam a Los Angeles-i lakótársamra, egyben legjobb barátnőmre.Nagyon kiakad, ha valaki a nőnemet meri bántani.
-Megérkeztünk!This is One Direction rezidencia.-kanyarodott be a London külvárosában lévő "One Direction rezidenciába".
Hát, itt nem változott semmi mióta utoljára voltam erre.Ugyanaz a bazi nagy ház, sok autó, rohadt nagy kert, gondolom Louis focimániája miatt, és medence.Míg Lou kipakolta a cuccaimat, én körbe pillantottam, és mélyen magamba szívtam a londoni friss levegőt.Sokkal, de sokkal másabb mint LA-ban.
Hirtelen egy orkán erelyével vágódott ki a bejárati ajtó, és egy szőkeség futott felém.
-Niall!-ugrottam a nyakába, mire megpörgetett.Nevetve csapkodtam a hátát, hogy engedjen le, mielőtt lehányom.
-Úgy hiányoztál!-öleltem át ismét, de ezúttal a földön maradtam.
-Üdv itthon, kislány.-jött ki Zayn is, mire hozzáfutottam és akarata ellenére is hosszan megölelgettem.
-Cigi szagod van.-böktem mellkason.
-Cigizek.
Rosszallóan ráztam meg a fejem, majd elmosolyodva néztem Malik mögé, ahol Harry és Liam léptek ki ajtón.Előbbi egy alsónadrágban volt, és látszólag nem zavartatta magát.Liammel is csillapítottam a szeretethiányom, majd félig meztelen Harry felé fordultam.
-Nem változtál.-meredtem rá.
-Kellett volna?-tárta szét a karját vigyorogva, mire visszafojtott mosollyal szorítottam magamhoz.
-Hé! Megcsalsz? Ráadásul a húgommal?Végeztünk!-színlelt Louis szerelmi bánatot, de ekkor Eleanor is előtűnt a kisebb tömegből.
-Nyugi Boo Bear, itt vagyok én neked.-nevetett, majd felém fordulva ő is megszorongatott.Az elején nem bírtam Eleanort, nem tudom miért, de ki nem álhattam.Mostanra ez természetesen megváltozott, bár nem vagyunk olyan besztfrendek, megkedveltem.
-Az a szobám, mint múltkor?-vettem fel a (nem könnyű) csomagomat.Niall mellettem állt, és segített.
-Ja.-bólintott Louis, akit nagyon lefoglalt, hogy Harry előtt játssza a megcsalt szeretőt.

Prológus.

Sziasztok!:)
Íme, a prológus.3 komi, és jön az első rész.
[azért van szükség a kommentekre, hogy tudjam, érdemes-e folytatnom a történetet.Senki sem szeretnék untatni.:D]          
                                                                                                                                                     Réka xx
                         
-Na?-sürgetett mosolygós hangján.
-Nem tudom...Nem zavarok?-kérdeztem már sokadszorra.
-Kimberly Sarah Tomlinson! Ha nem hagyod ezt abba, komolyan mondom hogy soha többet nem jöhetsz!-próbált fenyegetni, de nem nagyon sikerült neki mert a végét elnevette.
-Jóó...De állandóan rohannod kell majd.Csak útban lennék...-próbálkoztam.
-Tavaly nyáron is útban voltál?-hozta fel a tavalyi emlékeket, amikor ellátogattam hozzájuk.
-Oké, na.Te győztél.Kijössz értem a reptérre?-piszkáltam a kezemet.
-Aha.-mondta, majd elég hangosan felkiáltott, ebből arra következtettem, hogy nem hozzám szólt.-SRÁCOK!A HÚGOM JÖN NYÁRON.
-Kim?KIRÁÁLY-hallottam valahonnan a háttérből Niall hangját.
-Fogd vissza magad, ő a húgom.-csitította Louis, mire hangosan elnevettem magam.
-Jövőhét hétfő jó lesz?Most nézem a repjegyeket, délután négyre oda is érek...-kattintgattam a laptopomon.
-Tökéletes.Akkor a reptéren találkozunk, szia hugi. A répa legyen veled.-mondta búcsúzóul, mire ismételten elnevettem magam.Régen állandóan a répákkal szórakozott, úgy tűnik még maradt valami az "old Louisból".

Mosolyogva tettem le a telefonom magam mellé.Akkor hát...Viszlát Los Angeles, üdv London!Meg persze One Direction.Érdekes nyárnak nézek elébe...